35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet a veszélyes és veszélyesnek minõsített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól

A Kormány, az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 8. §-

ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. §-

ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minõsített eb tartására;

b) az a) pont szerinti eb tulajdonosára, illetõleg az eb felügyeletét ellátó természetes személyre (a továbbiakban

együtt: ebtartó).

(2) A Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése alapján veszélyes - pit bull terrier jellegû - ebek általános jellemzõit az 1.

számú melléklet tartalmazza.

Veszélyes és veszélyesnek minõsített eb tartásának engedélyezése

2. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített eb tartására vonatkozó - a Tvr. 5. §-ának (5) bekezdésében

elõírt - hatósági eljárás az eb tartási helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat

jegyzõjének (a továbbiakban: jegyzõ) hatáskörébe tartozik.

(2) Az engedély a kiállítástól számított egy évig érvényes.

(3) Az engedélybe - kérelemre - be kell jegyezni az eb felügyeletét ellátó személyt.

(4) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a külön jogszabályban meghatározott összegû díjat kell fizetni.

3. § (1) Az engedély kiadását az eb természetes személy tulajdonosa, vagy az eb felügyeletét ellátó természetes

személy a tulajdonossal együtt kérheti.

(2) A veszélyes és a veszélyessé minõsített eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia

kell:

a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét;

b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt;

c) az eb tartási helyét (a település neve, kerület, házszám);

d) az eb tartási helyének leírását;

e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és marmagasságát.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a) az ebtartó egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

b) igazolást a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott veszélyes eb ivartalanításáról, illetve a veszélyes

és veszélyesnek minõsített eb egyedi azonosítóval való ellátásáról;

c) közös tulajdonban lévõ ingatlan (lakás) esetében a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát;

d) többlakásos házban, illetve egy lépcsõházban lakók nevét, címét, a tartáshoz történõ hozzájárulását.

4. § (1) A jegyzõ az engedély kiadása elõtt helyszíni szemlét tart, amelyen meghívása esetén a hatósági

állatorvosnak és a rendõrség megbízottjának is részt kell venni.

(2) A jegyzõ az engedély kiadásának elõfeltételeit szükség esetén tenyésztési és más szakértõ bevonásával

vizsgálja.

(3) Az ebtartó köteles a tartási körülmények ellenõrzését elõsegíteni és tûrni.

5. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített eb tartásának engedélyezésérõl a jegyzõ határozatot hoz. A

határozat jogerõre emelkedése után a jegyzõ a 2. számú mellékletben meghatározott engedélyt állít ki az ebtartó

részére.

(2) Az engedély nem adható ki, ha a kérelmezõ

a) a tizennyolcadik életévét nem töltötte be;

b) cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll;

c) szándékos, személy elleni erõszakos bûncselekmény miatt elítélték és még nem mentesült a büntetett

elõélethez fûzõdõ hátrányok alól;

d) az eb biztonságos tartási feltételeit nem biztosítja.

(3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott valamely kizáró ok az engedély kiadását követõen keletkezik;

b) az engedéllyel rendelkezõ az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegi;

c) az eb tartási helyét véglegesen megváltoztatják;

d) a veszélyesnek minõsített ebnek más lesz a tulajdonosa.

Veszélyes eb ivartalanítása

6. § A veszélyes eb ivartalanítását az eb tulajdonosának, illetve - a Tvr. 7. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján

elrendelt esetben - a veszélyessé minõsített eb tulajdonosának a 3. számú mellékletben foglaltak szerint írásban kell

kérnie az állatorvostól.

A veszélyes és a veszélyessé minõsített eb tartására vonatkozó rendelkezések

7. § (1) A veszélyes és a veszélyessé minõsített eb nyakörvén jól látható jelzést ("biléta") kell elhelyezni. A biléta

legalább öt centiméter átmérõjû, piros szegélyû fehér korong, egyik oldalán a tulajdonos neve, lakcíme, másik

oldalán az eb azonosító száma és fekete színû "Veszélyes!" felirat szerepel. A biléta beszerzésének költségei az

állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített eb olyan megfelelõen zárt, bekerített vagy elkerített helyen (kennel)

tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre történõ, felügyelet nélküli kijutását, illetve, hogy az eb

embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes és a veszélyessé minõsített eb tartására szolgáló ingatlan be-, illetve kijáratain: "Vigyázat!

Veszélyes eb!" feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A

táblát jól látható helyen, megfelelõ módon kell elhelyezni.

8. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani

- amennyiben a fuvarozási szabályzatok szigorúbb követelményeket nem állapítanak meg - csak a harapás

lehetõségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, két

méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a

pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos. Tömegközlekedési eszközön történõ szállítás esetén egyebekben a

fuvarozási szabályzatok rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre -

ideiglenesen sem ruházható át.

9. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített eb elhullását, elveszését, valamint az 5. § (2) bekezdésének d)

pontjában meghatározott esetben a tulajdonos megváltozását huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a

következõ munkanapon - jelenteni kell a jegyzõnek.

(2) Aki veszélyes vagy veszélyesnek minõsített ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a

jegyzõnek bejelenteni, és a befogott ebet a hatóság képviselõjének átadni.

(3) A kóbor veszélyes vagy veszélyessé minõsített ebet haladéktalanul be kell fogni, és meg kell kísérelni a

tulajdonos értesítését.

(4) Ha az eb tulajdonosa a befogással, õrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, az ebet

részére vissza kell adni. Az értesítés eredménytelensége vagy a költségek megfizetésének elmulasztása esetén az

ebet tizennégy napos hatósági állatorvosi megfigyelés után ki kell irtani.

Elkobzott veszélyes vagy veszélyessé minõsített eb elhelyezése, megfigyelése

10. § (1) A szabálysértési vagy büntetõeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes

vagy veszélyessé minõsített ebet az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 42. §-a (2) bekezdésének b)

pontja szerinti telepen, tizennégy napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani.

(2) A veszélyes vagy a veszélyessé minõsített eb tulajdonosa ellen indított büntetõ- vagy szabálysértési eljárás

során jogerõs határozattal elkobzott eb kiirtását, az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelési idõ elteltével az

állat-egészségügyi hatóság által kijelölt állatorvos hajtja végre.

(3) A veszélyes vagy veszélyessé minõsített eb állat-egészségügyi megfigyelésének, lefoglalásának,

elkobzásának és kiirtásának költségei az eb tulajdonosát terhelik, kártalanításra nem tarthat igényt.

Veszélyessé minõsített ebekkel kapcsolatos rendelkezések

11. § (1) Az eb veszélyessé minõsítésére irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) Az eb veszélyessé minõsítése során fokozott gondossággal kell vizsgálni az eb által okozott súlyos sérülés

bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült magatartását.

12. § A veszélyesnek minõsített eb tulajdonjogának átruházását huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap

esetén a következõ munkanapon - a jegyzõnél be kell jelenteni, és az új tulajdonosnak tartási engedélyt kell kérnie.

A veszélyes és a veszélyesnek minõsített eb egyedi azonosítása és nyilvántartása

13. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített eb egyedi azonosítása mikrochippel történik, melyet az állat

nyakának bal oldalán, a bõr alá kell elhelyezni.

(2) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített ebek egyedi azonosítását kizárólag a megyei (fõvárosi) állategészségügyi

és élelmiszer-ellenõrzõ állomás (a továbbiakban: állomás) által kijelölt állatorvosok végezhetik.

14. § (1) Az állomás és a jegyzõ nyilvántartást vezet a veszélyes és veszélyessé minõsített ebekrõl.

(2) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített ebek központi számítógépes nyilvántartása az Országos Állategészségügyi

Intézetben történik.

(3) A veszélyes és a veszélyessé minõsített ebek nyilvántartásának tartalma:

a) a tulajdonos adatai (név, születési hely és idõ, anyja neve, lakcíme);

b) az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, neve;

c) az eb tartós egyedi azonosító (mikrochip) adatai;

d) az eb egyedi jellemzõi (leírása, tartási helye);

e) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás idõpontja;

f) a nyilvántartásba vétel idõpontja.

(4) A nyilvántartási adatokat a veszélyes és a veszélyessé minõsített eb elhullásától, elvesztésétõl számított

három évig kell megõrizni.

15. § A jegyzõ és az állat-egészségügyi szakhatóság az ebtulajdonosnak a 14. § (3) bekezdésének a) pontjában

írt adatai, valamint az eb adatainak kezelésére jogosult.

Ellenõrzés

16. § (1) A veszélyes és a veszélyessé minõsített eb tartási feltételeinek megtartását

a) a tartás helyén évente legalább egyszer, a 4. §-ban meghatározottak részvételével a jegyzõ,

b) közterületen a jegyzõ és a rendõrség

ellenõrzi.

(2) A hatósági állatorvos a jegyzõ által elrendelt esetben végez ellenõrzést az eb tartási helyén, illetve állatorvosi

rendelõben, az eb azonosítására és egészségi állapotára (veszettség elleni oltás is) vonatkozóan.

(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenõrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.

(4) Ha az állatorvos tevékenysége során pit bull terrier vagy keveréke ivartalanításának hiányát észleli, errõl az eb

tartási helye szerint illetékes jegyzõt, a tulajdonosra és az ebre vonatkozó - rendelkezésére álló adatok - közlésével

három munkanapon belül tájékoztatja.

Értelmezõ rendelkezések

17. § E rendelet alkalmazásában:

a) eb biztonságos tartása: az eb tartása helyén az eb elzárása a házon belül vagy zárt ketrecben, illetõleg

kennelben, amely megakadályozza elsõsorban a gyermekek, de bármely más illetéktelen személy bejutását, és

alkalmas arra, hogy meggátolja az eb kijutását, illetve felügyelet nélküli közterületre kerülését. A ketrecnek,

kennelnek tetõvel kell rendelkezni, és védelmet kell nyújtania az eb számára az idõjárás ellen;

b) ivartalanítás: hímivarú ebeknél a herék, nõivarúaknál a petefészkek eltávolítása;

c) kiirtás: az állat életének kioltása, ami e rendelet vonatkozásában csak állatorvosi beavatkozással, fájdalomtól

és megrázkódtatástól mentesen történhet;

d) súlyos sérülés: nyolc napon túl gyógyuló fizikai sérülés, amely csonttöréssel vagy olyan torzító, tépett sebekkel

jár, amelyeket csak sebészeti eljárással lehet egyesíteni, illetõleg gyógyulásuk plasztikai sebészeti mûtéti úton

lehetséges;

e) szaporítás: az ebtartó egy szukát vagy más ebet nem tenyésztési célból enged szaporodni;

f) tenyésztés: legalább két tenyészszukával folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos ebszaporítás.

18. § (1) Ez a rendelet 1997. február 27. napján lép hatályba, egyidejûleg az egyes szabálysértésekrõl szóló

17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 13/A. §-a, valamint az állatviadalok tilalmáról és egyes küzdõ ebek behozatali,

tenyésztési tilalmáról szóló 15/1994. (II. 1.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2)

1. számú melléklet a 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelethez

A nem törzskönyvezett pit bull terrier jellegû ebek általános jellemzõi

Általános leírás:

- izmos, sima szõrû

- erõt sugároz

- atletikus, de nem túl sovány

- nehéz, erõteljes elülsõ rész, könnyû far

- oldalról nézve négyszögletes benyomást kelt

- marmagasság: 35-51 cm

Fej:

- szögletes, a testhez viszonyítva viszonylag nagy, nehéz, doboz formájú

- az állkapcsok szélesek

- a koponya széles

- erõsen fejlett orrnyereg

- a szemek alatti terület feltûnõen széles

- erõsen fejlett rágóizmok

Pofa:

- a pofa nem kiugró

Fülek:

- magasan helyezkednek

- hegyesek vagy vágottak

- ránctalanok

Szemek:

- kerekek, mélyen ülõk, aránylag kicsik

- egymástól távol vannak

Nyak:

- erõs, izmos egészen a koponyáig

- rövid

Mellkas:

- mély

- lefelé kúpot formáló íves bordák

- széles

Hát:

- izmos

- rövid

Lábak:

- a mellsõ lábak egyenesek, erõsek

- a csípõ széles és hosszú

- a hátulsó lábak viszonylag hosszúak

Szõrzet:

- rövid

Farok:

- mélyen tûzött

- vékony

- a testhez viszonyítva rövid (vagy csonkolt), kúp formában, kis pontban végzõdik