Vállak: az erős izmos vállak, melyek jó szélességűek és meredekségűek. A mellső lábak felsőrésze (felkar) legyen jó hosszúságú azért, hogy a lábak ne tűnjenek úgy, mintha túl messze rakták volna őket a testen. Bár izmosak a vállak ne tűnjenek túl kitöltöttnek vagy csomósnak és kb. olyan szélesnek kell lenniük, mint a hátsó résznek felülről nézve. A kutya nyaka magasan helyezkedjen el az elég jó szögű vállakon, hogy elősegítse az éber fejtartást. Ne legyen a nyak az elején a túl egyenes vállaknak.

Hát: ez a kutya nem szögletes, nem rövid hátú. A standard szerint a hát legyen közepesen rövid, a hát felső vonala nem egyenes. Enyhén ívelt a martól a hátsó lábak felső részéig, majd mutat egy nagyon enyhe meredekséget a hátsó lábak felső részétől a farok tövéig. Ez nem csapott fart jelent, hanem finom rövid lejtést.

Test: a kutyának a bordái legyenek jó rugalmasságúak, amelyek a derekáig folytatódnak, anélkül, hogy szorosabbá válnának. Felülről a bordák és a derék homokóra formát kell hogy mutasson. Egy határozott keskenyedéssel a derekánál és nagyobb szélességgel a bordáknál és a csípőnél. A bordák nem cső, vagy hordó formájúak és nem csapott oldalúak, laposak. Elölnézetből a bordáknak oválist kell leírniuk. A legnagyobb távolság az oválison belül fentről lefelé legyen nem pedig keresztben. A kutya testének alsó vonala jó mélységet kell, hogy mutasson, a mellkas érjen le a könyékig vagy annál mélyebbre. A mélyen fekvő hátsó bordák folytatódjanak visszafelé a mellkastól, hogy jó helyet biztosítsanak a szívnek és a tüdőnek. A standard szerint a mellső lábak legyenek eléggé messze egymástól. A lábak ezért közepesen széles távolságban legyenek egymástól nem annyira messze, mint lehetséges. A vállak és a mellső lábak kb. olyan szélesek legyenek, mint a hátsó rész mikor felülről nézzük. A kutya soha ne nézzen ki nagyobbnak elől, mint hátul, mindkét vége legyen egyensúlyban. A mellkas szélessége közvetlen hatással van a kutya fürgeségére, mozgásának könnyedségére. A mellkas legyen jól fejlett, jó izomzatú, de nem túl izmolt „ azért, hogy az én kutyám legyen a legszélesebb”. A mellkas mellső lábak közti területe le kell legyen kerekítve izmokkal a mellcsont alatt. Ne tűnjön üregesnek, beesettnek, konkávnak, sekélynek. A mellkas alsó részének izmai legyen kerekítettek és simán follyanak bele a mellkasba. A mellcsont ne álljon ki és ne tűnjön csontosnak.

Farok: ld. A hátnál írottakat. A farok ne érjen tovább a csánknál lehet rövidebbvalamivel. Ne legyen csavart és ne hajoljon fel a hátra. Enyhe ívet mutat. Egy kicsit egyenesebb farok, ami a helyes alacsony pozícióban viselt nem számít hibának. Sok kutya magasan hordja farkát mikor izgatott, de a farok ne legyen alacsonyan a testen és ne viselje a kutya a hát szintjénél feljebb. A túl hosszú vagy rosszul hordott farok hiba. A farok, amelyet a kutya a hátsó lábai között visel helytelen temperamentum jelként kezelendő. Az ideális példány mindig bátorságot, magabiztosságot tükröz egy meghatározott fokig. Nem szabad figyelemre méltatni egy olyan példányt, amiből ez hiányzik.